Szaruhártya-átültetésre kerülő betegek vizsgálata
Az ambuláns vizsgálatkor és a beteg osztályos felvétele után is rutin szemészeti vizsgálat következik, amely magában foglalja a látásélesség meghatározását, réslámpás vizsgálatot, szemnyomás mérést és szükség esetén ultrahang diagnosztikát.
A szaruhártya-átültetésre kerülő betegek néhány, speciális vizsgálaton is át kell, hogy essenek, mind műtét előtt, mind pedig a műtét utáni szakban, amelyek segítségével a gyógyulás jól megítélhető, követhető.
Cornea topográfia
A műszer a szaruhártya felszínéről, törőerejéről ad felvilágosítást. A vizsgálat nem jár érintéssel. Ennek során a keratoszkóp koncentrikus fekete fehér köröket vetít a szaruhártya felszínére, majd az így kapott képről digitális felvétel készül. A felvétel számítógépre kerül és egy speciális program elemzi olyan módon, hogy a körök határához pontsorozatot illeszt. A pontok egymáshoz való viszonyából egy színkódolt térkép nyerhető (hasonlóan a térképek topográfia mintázatához). A normális cornea törőereje 42-44 dioptria, felszínén szabályos körök helyezkednek el. A szaruhártya betegségeiben a törőerő változik, a körök (és a színkódolás) torzul.
Pachymetria
A szaruhártya vastagságmérésére szolgáló módszer. Cseppérzéstelenítés után ultrahang készülék vizsgálófejét érintjük a szaruhártyához. Az egész cornea feltérképezhető, különböző pontokban. Leggyakrabban azonban csak a középpont vastagságát határozzuk meg.
A normális szaruhártya a középpontban 0,5-0,55 mm vastag. A szaruhártya elvékonyodása (keratoconus) és megvastagodása (oedema) is kórjelző lehet mind betegségek, mind az átültetés következtében.
Spekulár mikroszkópia
A cornea hátsó felszínét borító egyrétegű endothelium szerkezetének, sejtszámának megítélésére szolgáló készülék. Ugyancsak a szaruhártya érintésével jár, ezért cseppérzéstelenítés előzi meg. A cornea képviseli a szem teljes törőerejének 75 %-át, átlátszósága többek között ezért is elengedhetetlenül fontos a normális látáshoz. Jól ismert, hogy a cornea tisztasága a dehidráltságától függ, ezt a dehidráltságot pedig a cornea endotheliumban lokalizálható aktív pumpamechanizmus szabályozza, ami a csarnokvízből a stroma felé irányuló passzív folyadékáramlás ellen hat. Az endothelium betegség vagy sérülés okozta elváltozása a sejtek pusztulásával jár, hiszen ezek a sejtek osztódásra képtelenek. Ilyenkor a cornea vastagsága is növekszik, mivel a stromába folyadék áramlik a csarnokvízből. Ez a megvastagodott, oedemas cornea már nem teljesen tiszta és átlátszó, ez pedig klinikailag látásromlás képében jelentkezik.
A normális corneális endothelium sejtszáma általában 2000-3500 sejt/mm2 között van. A sejtszámon kívül értékeljük a sejtek alakját (pleomorfizmus) és nagyságát (polimegatizmus) is. Az endothel sejtszám meghatározása számítógépes képanalízis segítségével történik.
Hogyan történik a betegek műtéti előjegyzése?
Szemcseppekre, gyógyszerekre nem gyógyuló szaruhártya betegségek esetén megajánljuk a szaruhártya-átültetést. Ekkor – más szerv- és szövetátültetésekhez hasonlóan - a beteg várólistára kerül. (Ez alól a sürgős esetek kivételek.) Ha a megfelelő szaruhártya rendelkezésre áll, és a beteg következik a várólistán, telefonon értesítést kap, hogy mikor kell befeküdni a klinikára. A felvétel a műtét napján, vagy az azt megelőző napon történik. A várakozási idő változó, általában 6 hónap. Ez alatt az idő alatt háziorvosi véleményt kell beszerezni (vérvizsgálat, vérnyomásmérés, EKG), hogy a műtét belgyógyászati szempontból elvégezhető-e.
